12 óráig leadott rendeléseket másnap kézbesítjük!!! 

Hisztamin intolerancia és az illóolajok – Vélemények és tapasztalatok

Az alábbi cikkünk csupán tájékoztató jellegű, néhány hisztamin intoleranciával kapcsolatos hazai és nemzetközi irodalomban ismert álláspontos és tapasztalatot tartalmaz.

A hisztamin-intolerancia esetében a szervezet túlzott mennyiségben termel hisztamint. A hisztamin egy olyan kémiai anyag, amely felelős bizonyos üzenetek továbbításért az agyban, serkenti a gyomorsav felszabadulását, és az immunválasz részeként sérülések esetében vagy allergiás reakcióknál termelődik nagyobb mennyiségben. Ha a hisztamin szintje túl magasra emelkedik, vagy ha nem képes a szervezet lebontani, akkor az befolyásolhatja a normális testi funkciókat.

A hisztamin intolerancia tünetei

A hisztamin „szokásos” allergiás reakciókkal és tünetekkel jár, amelyek a következők lehetnek

  • fejfájás vagy migrén
  • orrdugulás vagy sinus problémák
  • fáradtság
  • csalánkiütés
  • emésztési problémák
  • szabálytalan menstruációs ciklus
  • hányinger
  • hányás

A hisztamin intolerancia súlyosabb eseteiben:

  • hasi görcsök
  • szövet duzzanat
  • magas vérnyomás
  • szabálytalan pulzus
  • szorongás
  • rendellenes testhőmérséklet szabályozás
  • szédülés

Mi okozhatja a normálisnál magasabb hisztaminszintet?

Minden szervezetben, normálisan is van hisztamin termelés a diamin-oxidáz enzimmel (DAO) együtt. A DAO felelős az élelmiszerekből bevitt hisztamin lebontásáért. Ha DAO-hiány alakul ki, és a szervezet nem tud lebontani a hisztamint, intolerancia alakulhat ki.

Néhány ok, ami a DAO enzimszintjét befolyásolhatja:

  • olyan gyógyszerek, amelyek gátolják a DAO működését vagy megakadályozzák a termelést
  • gyomor-bél rendellenességek, például „szivárgó bél szindróma” és gyulladásos bélbetegség
  • hisztaminban gazdag ételek, amelyek miatt a DAO enzimek nem megfelelő működését okozza
  • ételek, amelyek blokkolják a DAO enzimeket vagy kiváltják a hisztamin felszabadulását

A baktériumok túlnövekedése szintén hozzájárul a hisztamin intolerancia kialakulásához. A baktériumok akkor szaporodhatnak túl, ha az ételeket nem emésztik megfelelően, ami hisztamin túltermelést okoz. A DAO enzimek normális szintje nem képes lebontani a szervezetben a megnövekedett hisztamin szintet, és ez különböző reakciót válthat ki a szervezetben.

A hisztamin szint „szabályozása” étrenddel

Kerülendő ételek hisztamin intolerancia esetében

Az egészséges táplálkozás mérsékelt szintű hisztamint tartalmaz. Vannak azonban olyan élelmiszerek, amelyekben magas a hisztamin, amelyek gyulladásos reakciókat és egyéb negatív hatásokat és tüneteket válthatnak ki.
A hisztaminban gazdag ételek a következők:

  • alkohol és más erjesztett italok
  • erjesztett ételek és tejtermékek, például joghurt és savanyú káposzta
  • aszalt gyümölcsök
  • avokádó
  • padlizsán
  • spenót
  • feldolgozott vagy füstölt húsok
  • kagylófélék
  • érlelt sajt

Számos olyan élelmiszer létezik, amelyek kiváltják a hisztamin felszabadulását a testben, például:

  • alkohol
  • banán
  • paradicsom
  • búzacsíra
  • bab
  • papaya
  • csokoládé
  • citrusfélék
  • diófélék, különösen dió , kesudió és földimogyoró
  • élelmiszer-színezékek és más adalékanyagok

A DAO termelését gátló ételek a következők:

  • alkohol
  • fekete tea
  • mate tea
  • zöld tea
  • energiaitalok

Ételekkel a hisztamin intolerancia ellen

Hisztamin intolerancia esetén az alacsony hisztamintartalmú ételek étrendbe történő beépítése elősegítheti a tünetek csökkentését. Nincs olyan, mint hisztaminmentes étrend. Mielőtt elhagyjunk bizonyos ételeket az étrendből, konzultáljon dietetikussal.

Néhány, alacsony hisztamintartalmú élelmiszer:

  • friss hús és hal
  • tojás
  • gluténmentes gabonák, például quinoa és rizs
  • tejhelyettesítők, például kókusztej és mandulatej
  • friss zöldségek, a paradicsom, avokádó, spenót és padlizsán kivételével
  • olívaolaj

Hisztamin intolerancia és az illóolajok

Sok kiváló antihisztamin gyógynövény található a természetben, ezekből nyert illóolajok előnyeit élvezhetjük, használatukat beépíthetjük a mindennapi rutinba. De kérjük, legyen óvatos! Az illóolajok a gyógynövények szuperkoncentrált formái, és nagy mennyiségben tartalmazzák azok alkotóelemeit, ami irritációt vagy gyulladást okozhat néhány ember számára. Kérjük, ne felejtse el, hogy akik hisztamin intoleranciával rendelkeznek, erősen reagálhatnak a csípős szagokra.

Az illóolajoknál az a nagyszerű, hogy ezt az „antihisztamin-forrást” diffúzióval a levegőbe juttatva is elérheti a hatást. Legyen óvatos, mielőtt diffúzorba használja az illóolajat. Nyisson ki egy palackot, amelyet valószínűleg tolerál, és gyorsan szippantson bele távolról, és figyelje meg, hogyan reagál az adott illóolajra. Helyi alkalmazás esetén feltétlenül hígítsuk hordozóolajjal az utasítások vagy a saját érzékenységünk szerint.

Akinek hisztamin intoleranciája van, az illóolajok nagyon hasznosak lehetnek, az illóolajok támogathatják a testet és lelket az alábbi területeken:

  • Immunrendszer támogatás
  • Stressz és szorongás
  • Az ízületi és izomfájdalom enyhítése
  • Gyulladásgátló hatások
  • Antimikrobiális, antibiotikus, antivirális és antiszeptikus tulajdonságok

Az illóolajok elősegíthetik:

  • Az immunrendszer egyensúlya
  • Érzelmi egyensúly
  • Szív Egészség
  • Egészséges bőr
  • Légzőrendszeri egészség

Melyik illóolajat szokták használni hisztamin intolerancia esetében?

Felhasznált irodalom

Bagetta, G., Cosentino, M., & Tsukasa, S. (2016). Aromatherapy: Basic Mechanisms and Evidence Based Clinical Use (Clinical Pharmacognosy Series) 1st Edition (First ed.). Boca Raton, FL: CRC Press.
Buckle, J. (2015). Clinical Aromatherapy: Essential Oils in Healthcare 3rd Edition. St. Louis, MO: Elsevier.
Chandrashekhar, V. M., et al. (2011). “Anti-allergic activity of German chamomile (Matricaria recutita L.) in mast cell mediated allergy model.” Journal of Ethnopharmacology, 137(1), 336-340.
Chen, Bing-Hung, et al. (2009). “Antiallergic potential on RBL-2H3 cells of some phenolic constituents of Zingiber Officinale (Ginger).” Journal of Natural Products, 72(5), 950-953.
Kath, R., & Gupta, R. (2012). Comparison Of Efficacy Of Ocimum Sanctum Against Gastric And Duodenal Ulcers In Animals. The Internet Journal of Gastroenterology. 11(1).
Khair-ul-Bariyah, S & Ahmed, Dildar & Aujla, Muhammad. (2012). Ocimum Basilicum: A Review on Phytochemical and Pharmacological Studies. Pakistan Journal of Chemistry. 2. 78-85. 10.15228/2012.v02.i02.p05.
Kim, H. M. & Cho, S. H. (1999). Lavender oil inhibits immediate-type allergic reaction in mice and rats. The Journal of Pharmacy and Pharmacology, 51(2), 221-226.
Price, S., & Price, L. (2012). Aromatherapy for Health Professionals (Fourth Ed). London, UK: Elsevier.
Sridevi, G., Gopkumar, P., Ashok, S., & Shastry, C. (2008). Pharmacological Basis For Antianaphylactic, Antihistaminic And Mast Cell Stabilization Activity Of Ocimum Sanctum.
Tisserand, R., & Young, R. (2014). Essential Oil Safety: A Guide for Health Care Professionals 2nd Edition (Second Edition). London, UK: Elsevier.
Watanabe, Jun, Hiroshi Shinmoto, and Tojiro Tsushida. (2005). “Coumarin and flavone derivatives from estragon and thyme as inhibitors of chemical mediator release from RBL-2H3 cells.” Bioscience, biotechnology, and biochemistry, 69(1), 1-6.
Zhou HL1, Deng YM, Xie QM. (2006). The modulatory effects of the volatile oil of ginger on the cellular immune response in vitro and in vivo in mice. Journal of Ethnopharmacology.105(1-2), 301-5.

error: Content is protected !!

Köszönjük, hogy feliratkozott!